Geometria: Hiperbolikus Geometria, Negyedik Dimenzio, Mobius-Szalag, Tavolsag, Gorbe, Nemeuklideszi Geometria, Klein-Fele Palack,

 
9781232883050: Geometria: Hiperbolikus Geometria, Negyedik Dimenzio, Mobius-Szalag, Tavolsag, Gorbe, Nemeuklideszi Geometria, Klein-Fele Palack,
From the Publisher:

Forrás: Wikipedia. Oldalak: 26. Fejezetek: Hiperbolikus geometria, Negyedik dimenzió, Möbius-szalag, Távolság, Görbe, Nemeuklideszi geometria, Klein-féle palack, Egyenes, Lineáris törtfüggvények, Súlypont, Magasság, Általános helyzet, Arctg2, Els?rend? nyomaték, Csavarfelület, Szférikus tér, Bergmeister-készlet, Forgásfelület, Politóp, Jobbkéz-szabály, Minkowski-Hajós-tétel, Dürer-sejtés, Izoperimetrikus egyenl?tlenség. Idézet: A hiperbolikus geometria egy nemeuklideszi geometria, amiben az euklideszi párhuzamossági axiómát a hiperbolikus axióma helyettesíti. Ez azt mondja ki, hogy egy egyeneshez egy rajta kívül fekv? ponton át több párhuzamos húzható. Ennek több meglep? következménye is van, például két metsz? egyeneshez van egy harmadik, ami egyiket sem metszi. A párhuzamosság terminológiája nem egységes. Ami az egyikben párhuzamos, az a másikban elpattanó, de használják a párhuzamos szót az összes nem metsz? egyenesre is. Ezért mindig meg kell ismerni az adott helyen alkalmazott terminológiát. Itt az elpattanó, az ultrapárhuzamos és a párhuzamos szavakat használjuk majd. A párhuzamos az egy síkban lev? nem metsz? egyeneseket, az elpattanó a határhelyezetben párhuzamos, és az ultrapárhuzamos a nem elpattanó, de párhuzamos egyeneseket jelöli. A hiperbolikus sík negatív görbülete miatt nem ágyazható be az euklideszi térbe, de modellezhet? már az euklideszi síkban is. Több modellje is létezik, mint a Klein-modell, a hiperboloidmodell, és a konform modellek. A modellek azt mutatják, hogy ha az euklideszi axiómarendszer ellentmondásmentes, akkor a hiperbolikus axiómarendszer is az. Az euklideszi geometriát is modellezték a hiperbolikusban, így a két axiómarendszer ellentmondásmentessége ekvivalens. Ma a hiperbolikus geometria felfedez?jeként Bolyai Jánost és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkijt tartják számon, de már el?ttük is sok eredmény született róla. A párhuzamossági axióma már az ókor óta foglalkoztatta a matematikusoka...

"Sobre este título" puede pertenecer a otra edición de este libro.

(Ningún ejemplar disponible)

Buscar:



Crear una petición

Si conoce el autor y el título del libro pero no lo encuentra en IberLibro, nosotros podemos buscarlo por usted e informarle por e-mail en cuanto el libro esté disponible en nuestras páginas web.

Crear una petición