Puskas es az Aranycsapat Diadalai: The Zenith & Decline of the Golden Team - Tapa blanda

Puskás Ferenc a legismertebb magyar, a Rákosi kommunista diktatura legnagyobb sztárja. The story of Puskas and the Hungarian Golden Team (soccer) of the 1950-s with 120 photos. Eloszó: Amikor magyarok voltak a focivilág urai Hatvan év rengeteg ido. Rendszerek, nagy gondolatok, országok, sot, birodalmak tündökölhetnek és bukhatnak el ez alatt. Azok közül, akik kiemelt helyzetben vannak, többen lázasan igyekeznek maradandó pozitív nyomot hagyni az utókorra, de oly keveseknek sikerül ez. Mert mi, hétköznapi emberek, kikre emlékszünk a legszívesebben? Ahogy az ókori görög városállamok polgárai héroszként tekintettek a diadalmas atlétáikra, úgy mi is a közülünk felemelkedett élsportolókat érezzük leginkább a magunkénak. Az Aranycsapat diadala a gyepen mindenkié, ahogy a vereséget is kicsit mindenki a sajátjának éli meg. A magyar hos sorsa tragikus. Csillogjon elotte bármilyen közel is a fény, a diadalmenetének utolsó lépésénél megbotlik, végül nem bír azokkal az erokkel, melyek a világot formálják. A foci oshazájában, a Wembley Stadionban elért 6-3 után egy bukott, többszörösen megalázott nemzet ízlelhette meg újra a nagyságot, a páratlanságot, a legyozhetetlenséget. Hatvan évvel ezelott a svájci Bernben már magunkénak érezhettük a világraszóló diadalt. Hogy végül mégsem így történt, hogy a koronázás elmaradt, annak az okait a mai napig keressük. Keressük, mert akik ott voltunk a pályán, vagy akár csak a rádió mellett a közvetítést hallgatva, azoknak ma is fáj, hogy mégsem lettünk világbajnokok. Ugyancsak kereste az okát a 16 ezres lélekszámú svájci Solothurn lakossága, akik megszerették az ott lakó és edzo Aranycsapatot a vb három hete alatt. Nincs még egy ilyen szerencsés város a világon. Solothurn csapatai kétszer játszhattak az Aranycsapattal. Az Aranycsapat létrejötte Trianonra vezetheto vissza. 1920-ban a Horthy-kormány vezetoi a testnevelést és a sportot nevezték meg prioritásként a nemzet lelkének az újjáépítéséhez, mivel a trianoni békediktátum súlyos korlátozásokat szabott ki többek között a politikára, a hadügyre, és a repülésre. 1936-ra Magyarország sportnagyhatalom lett; hazánk a harmadik helyen végzett a berlini olimpia éremtáblázatán. Az 1938-as FIFA vb-n Magyarország már a második lett. Ekkor 200 ezren dolgoztak a testnevelés és a sport területén. Rákosi és a bandája szintén felismerte a propaganda lehetoségét a sportban, így az ország sportnagyhatalmi helyzete a kommunista diktatúra égisze alatt is fennmaradt. A helsinki olimpián ismét harmadikok lettünk, és 1953-ban az Aranycsapat legyozte Angliát, a foci szülohazáját. A Rákosi-rendszer elrabolta a focit a klubrendszertol, így az Aranycsapatnak 1956-ban vége lett a kommunista diktatúrával együtt. A Kádár-rendszer alacsonyabb szinten ugyan, de tovább folytatta a foci propagandacélokra való felhasználását, így a magyar foci újabb visszaesést szenvedett el az 1980-as években, amikor a szovjet eredetu kommunizmus összedolt. Az Aranycsapat története egy örökre elveszett, legendákkal átszott aranykoráévá vált. Van-e ennek a kornak napjaink labdarúgói és a sport szerelmesei számára még valódi üzenete? Tudunk-e még mi, a túlélo kevesek bármi relevánsat is mondani egy más kor sportolóinak és rajongóinak? Ez a könyv úgy elevenít fel egy legendát, hogy közben mögé is igyekszik tekinteni. Hogyan utazott az Aranycsapat nemzetközi repülokkel? Milyen hotelekben laktak? Értékelték-e az élsportolók a kiváltságos életformájukat, mikor az átlagember szegénységben, útlevél, nyugati vízum és nyugati valuta nélkül élt, sokszor rettegésben? Gyalog, biciklivel, lovaskocsival, fapados busszal és zsúfolt villamossal közlekedett? Milyen volt az Aranycsapat tagjainak kapcsolata a vb-vendéglátó város, Solothurn lakosaival? Hogyan éltek a festoi svájci városban? Az internetes vb-videók alátámasztják-e a sablonokat, melyekkel évtizedeken keresztül tápláltak bennünket magyar könyvekben és újságokban a vb-döntorol?

The story of Puskas and the Hungarian Golden Team (soccer) of the 1950-s with 120 photos. Eloszó: Amikor magyarok voltak a focivilág urai Hatvan év rengeteg ido. Rendszerek, nagy gondolatok, országok, sot, birodalmak tündökölhetnek és bukhatnak el ez alatt. Azok közül, akik kiemelt helyzetben vannak, többen lázasan igyekeznek maradandó pozitív nyomot hagyni az utókorra, de oly keveseknek sikerül ez. Mert mi, hétköznapi emberek, kikre emlékszünk a legszívesebben? Ahogy az ókori görög városállamok polgárai héroszként tekintettek a diadalmas atlétáikra, úgy mi is a közülünk felemelkedett élsportolókat érezzük leginkább a magunkénak. Az Aranycsapat diadala a gyepen mindenkié, ahogy a vereséget is kicsit mindenki a sajátjának éli meg. A magyar hos sorsa tragikus. Csillogjon elotte bármilyen közel is a fény, a diadalmenetének utolsó lépésénél megbotlik, végül nem bír azokkal az erokkel, melyek a világot formálják. A foci oshazájában, a Wembley Stadionban elért 6-3 után egy bukott, többszörösen megalázott nemzet ízlelhette meg újra a nagyságot, a páratlanságot, a legyozhetetlenséget. Hatvan évvel ezelott a svájci Bernben már magunkénak érezhettük a világraszóló diadalt. Hogy végül mégsem így történt, hogy a koronázás elmaradt, annak az okait a mai napig keressük. Keressük, mert akik ott voltunk a pályán, vagy akár csak a rádió mellett a közvetítést hallgatva, azoknak ma is fáj, hogy mégsem lettünk világbajnokok. Ugyancsak kereste az okát a 16 ezres lélekszámú svájci Solothurn lakossága, akik megszerették az ott lakó és edzo Aranycsapatot a vb három hete alatt. Nincs még egy ilyen szerencsés város a világon. Solothurn csapatai kétszer játszhattak az Aranycsapattal. Az Aranycsapat létrejötte Trianonra vezetheto vissza. 1920-ban a Horthy-kormány vezetoi a testnevelést és a sportot nevezték meg prioritásként a nemzet lelkének az újjáépítéséhez, mivel a trianoni békediktátum súlyos korlátozásokat szabott ki többek között a politikára, a hadügyre, és a repülésre. 1936-ra Magyarország sportnagyhatalom lett; hazánk a harmadik helyen végzett a berlini olimpia éremtáblázatán. Az 1938-as FIFA vb-n Magyarország már a második lett. Ekkor 200 ezren dolgoztak a testnevelés és a sport területén. Rákosi és a bandája szintén felismerte a propaganda lehetoségét a sportban, így az ország sportnagyhatalmi helyzete a kommunista diktatúra égisze alatt is fennmaradt. A helsinki olimpián ismét harmadikok lettünk, és 1953-ban az Aranycsapat legyozte Angliát, a foci szülohazáját. A Rákosi-rendszer elrabolta a focit a klubrendszertol, így az Aranycsapatnak 1956-ban vége lett a kommunista diktatúrával együtt. A Kádár-rendszer alacsonyabb szinten ugyan, de tovább folytatta a foci propagandacélokra való felhasználását, így a magyar foci újabb visszaesést szenvedett el az 1980-as években, amikor a szovjet eredetu kommunizmus összedolt. Az Aranycsapat története egy örökre elveszett, legendákkal átszott aranykoráévá vált. Van-e ennek a kornak napjaink labdarúgói és a sport szerelmesei számára még valódi üzenete? Tudunk-e még mi, a túlélo kevesek bármi relevánsat is mondani egy más kor sportolóinak és rajongóinak? Ez a könyv úgy elevenít fel egy legendát, hogy közben mögé is igyekszik tekinteni. Hogyan utazott az Aranycsapat nemzetközi repülokkel? Milyen hotelekben laktak? Értékelték-e az élsportolók a kiváltságos életformájukat, mikor az átlagember szegénységben, útlevél, nyugati vízum és nyugati valuta nélkül élt, sokszor rettegésben? Gyalog, biciklivel, lovaskocsival, fapados busszal és zsúfolt villamossal közlekedett? Milyen volt az Aranycsapat tagjainak kapcsolata a vb-vendéglátó város, Solothurn lakosaival? Hogyan éltek a festoi svájci városban? Az internetes vb-videók alátámasztják-e a sablonokat, melyekkel évtizedeken keresztül tápláltak bennünket magyar könyvekben és újságokban a vb-döntorol?